Óvodáskori versek
A föld az ég a nap
Mi lenne, ha mindenhol ég lenne?
Hol járnának az emberek?
És ki találta ki a Földet?
És (Uram) mi lenne, ha minden Föld lenne
Nem lenne Ég, borult Nap
Csak teljes sötétség
Mi lenne?
Mondd meg, hogy mi lenne?!
1989. augusztus 6.
Dalszöveg
Tükörbe nézek
S mindig magamat látom
Szabadnak érzem magam
Mikor nem is vagyok szabad
Nem is vagyok szabad
Mikor szabadnak érzem magam
Mikor szabadnak érzem magam
Nem is vagyok szabad
Eljön még az én idõm
1989. október 22.
A Nyár
Nyáron, õsszel, télen, tavasszal,
mindig érezzük a nyár illatát.
Mert minndig csak a hangot halljuk,
ami a szívünkben cseng,
szívünk mélyén halljuk,
és a nyár illatát megérezzük ...
Mert a nyár nem játék,
mert ha játszunk vele, elrontjuk,
és sosem látogat vissza a nyár,
mely megtörtént már ...
és a könnyedén elhullott könnyek
a csupasz földön maradnak
és a Nap még mindig szívja
és a Nyár már sosem tér vissza.
1990. július 25.
Mikre gondolok
Arra gondolok ovi közben,
hogy mikor jön anyukám,
semmi vész.
Mikre gondolok ovi közben?
Hogy milyenek az állatok és az emberek.
Mire gondolok ovi közben?
Hogy mindjárt jön az ebéd
Mire gondolok otthon, a szünetben?
Hogy az ovi mindjárt itt lesz
Mire gondolok láthatáson?
Arra, hogyha minden jól megy,
akkor még ajándékot is kaphatok.
1990. július 25.
Szép az életem
Szép az életem
De nem bánnám, ha csúnya lenne
Minden nap vidám játszópajtásokkal
találkozok
Mindig játszok, mindig játszok
Mit is tehetnék?
Hát játszok!
Minden este hallgatok szép kazettákat.
Hát ilyen az én vidám életem.
De nem bánnám, ha csúnya lenne.
1990. szeptember 1.
Milyenek a barátaim
Milyenek lennének?
Kedvesek és jószivûek,
aranyosak, harapósak,
harapósak, karmolósak,
verekedõsek ...
De nekem nem számít!
Csak LEGYENEK!
1990. szeptember 1.
Szeretem az embereket
Miért szeretem?
Szeretem.
Egyik rossz, másik nem rossz.
Nekem mindegy.
Csak legyenek.
Barátaim vannak?
Vannak hát!
Más gyerekei? Akinek nincs barátja?
Csak üldögél a padon óvónéni mellett.
Legfeljebb beszélget vele. -
Igaz, hogy én is beszélgetek néha
óvónénivel, ha megbántanak
néha a barátaim ...
De nekem nem számít! Csak legyenek!
1990. szeptember 1.
Végzet
Ez lett az én végzetem!
Úgy fekszem az ágyban,
mint mikor bárányhimlõs voltam.
Miért van ez?
Csak azt nem értem,
miért pont most öregedtem meg,
mikor a szóm egyre fiatalodik.
Én öregedek.
A szó meg fiatalodik.
1990. szeptember 9.
Egy nap
Egy nap én vagyok én
Egy nap szeretek, szeretek, csak szeretek
Egy nap úgy vagyok, ahogy más ember
Egy nap nem vagyok rossz
Egy nap hallom az ember lelkét
Hogy virrad a szeretet ...
1990. szeptember 9.
Addig
Addig ameddig szeretsz
Addig maradj itt velem
Addig ameddig érzel
Addig ameddig szeretsz
Addig ameddig jó a szeretet
Halljad a szót, ami téged csalogat
De ne menj, csak hallgasd
ami vígan zenél, muzsikál és
bõgõzik
De te legyél itt.
1990. szeptember 9.
Hát hogy volt az én életem
A hazám Makó volt,
ott is vagyok még most
De most már nagyobb vagyok és jobb
Jobban tudok mindent, mint régen
Megtanultam, hogy kell késsel és villával enni
Megtanultam szivélyességet és erõt adni
és mindent adni
Megtanultam, hogy kell szivélyesen szeretni
és bájosan, szivélyesen adni
Nem irigyelni a dolgokat,
amiket gyûjtöttünk.
Hát hogy volt az én életem
könnyû elmondani
De valami aggaszt,
amit nehéz elmondani
De azért mégis kimegy a számon néha
de csak akkor, akkor,
ha elárulnak nekem valamit,
hogy szeretnek és megértõek.
De a dolog ez,
hogy épp ezt nem tudom megmagyarázni,
hogy senkise ért meg.
Csak éppen egyvalaki ért meg
Az is csak egy gyerek
S egyvalaki kevés egy élethez.
Legfeljebb néhány ember,
néhány szivélyes ember,
aki szeret és elhisz mindent.
Igaz, hogy gyerek vagyok,
de igazán megvallom, hogy
nagycsoportos létemre
már nem kellene legyinteni az óvónéniknek,
ha valami baj van vagy ilyesmi.
Ez a bajom. A fõbajom.
Dehát mást nem lehet elmondani
És ezt, ami így volt,
már nem tudjuk megfordítani.
Nem tudjuk az idõt visszafordítani,
hogy újrakezdjünk mindent, elõlrõl
Nem szeretnék mindenkinek csalódást okozni,
de be kell vallanom, be, -
hogy ha valaki nem tesz nekem jót,
akkor tényleg csalódást okozok,
de akkor akarom,
és aki engem nem szeret,
az ne is lásson többé
sehol, semmikor
Turi Timi vagyis én
mindig föláldozom magam a jó emberekért.
De a rosszak - menjenek a pokolba!
1990. szeptember 9.
Születésnapi dal
Telnek az évek, múlnak az évek
És szendereg az õsz
Már te is öregebb vagy
Azt hiszik, semmi az élet
Hát múlnak az évek, telnek az évek
egyre jobban
És lelkiismeretfurdaláson van
És mindig csak az jut eszembe
Telnek az évek, múlnak az évek
Már öregebb vagy
És te is tudod, hogy hat éves vagy
Nem, nem jó az élet
De tudom, ha rossz is az élet
Élni kell
Kisbabából gyerek
gyerekbõl kamasz
kamaszból felnõtt
felnõttbõl öreg
öregnek unokája
és így folytatódik
és az élet így zeng
Kinevetem azt, aki nem tudja,
hogy nevetséges az élet
De valami aggaszt:
Telnek az évek ...
Ha szülinapom van
kiborít a vágy
Nem tudom, mi
de valami aggaszt
Csak tudnám, hogy mi
Ha szülinapom van
már izgulok
nem tudom, mit csináljak
Ha szülinapom van,
kiborít a láz
Szinte már járni sem tudok ...
Múlnak az évek
telnek az évek
Egyre jobban
fájnak az évek
Nem akarom,
hogy elpusztuljon az emberiség
De valami aggaszt
Csak tudnám, mi
Tudok valamit
De most nem, nem tudom
mit mondjak itt
Nem értem. nem tudom,
hogy az élet ilyen rossz.
Pedig jó ...
1990. október 22.
Az élõ jelen
Mi az, mi az, ami az embert
az élõ jelennek megtestesíti?
Én nem tudom, de érzem,
hogy az élõ jelen nem kidobott dolog,
amibe csak belebújunk és kész;
mert nem egy lufi
De valami szól és zeng az emberben.
De: az élõ jelen csak jelenlét és élet. -
nem mint egy kis állat
De most az élõ jelen megtestesítésében
nem és nemet mondok,
mivel én tudom, hogy az élõ jelennek
más a dolga más a ténye és más a
gondolata.
Dehát ez így van. -
Sokmindent átélnek az emberek
az élõ jelenben
és megjelennek, ahol akarnak.
Így mondták nekem.
Nem tudom, de azt tudom,
hogy a rongyos baba
nem élõ jelenhez hasonlít.
De a múlt már régen nem olyan volt
mint most.
1990.október 23.
Holdországban ...
Holdországban sok a vendég
Csillagok gyülekeznek
És királyuk a csillagoknak
szepegve-szipogva
ezt mondja:
hap-ci.
Holdországban sok a vendég
csillagok gyülekeznek
De itt a hajnal
mindjárt fekszünk
A Nap halványit
Megvetni az ágyat
Másnap este is így történt
Holdországbann sok a vendég
Csillagok gyülekeznek ...
És a királyuk újra
szepegve-szipogva
ezt mondja
a csillagoknak
Hap-ci
Itt a fényes hajnal
Vessünk ágyat
Harmadik este nem így volt
A király felugrott és ezt mondta:
Emberek, csillagok, örüljetek!
Ünnepeljünk!
Mert felfedeztem egy bolygót!
A Földet.
1990. február 15.
Didereg a tél
Didereg a tél
Didereg a tél
Farkas nyüszít
Farkas nyüszít
Nagy a hideg
Nyuszik
nyuszik
miért búslakodtok
Didereg a tél
didereg a tél
Farkas nyüszít
farkas nyüszít
1991. február 15.
Mese
Hol a tenger mélyén egy cápa
egy aranyhalat hordott a hasában
jött egy nap egy krokodilus
a tenger közepébe
fölfalta a nagy cápát
benne meg az aranyhalat
Jött egyszer a krokodilushoz
egy óriási sárkány
s megette a krokodilust
a krokodilban a cápát
a cápában az aranyhalat
(mert a sárkány hasában volt a krokodilus,
a krokodilus hasában volt a cápa,
a cápa hasában az aranyhal)
Jött egy vadász arra
a fejét szétlõtte a sárkánynak
a fejét szétlõtte a krokodilusnak
a fejét szétlõtte a cápának
s látott egy aranyhalat
Úristenem! - szólt
1991. március 16.
Az élet vize
Az Élet vize messze van
Az Élet vize nagyon messze van
Olyan messze,
hogy egy ember se tudná megkerülni
Senki se fürdik benne
Senki se iszik belõle
Csak a madarak kortyolnak bele
Ha a tó vize közel lenne
Mindenki inna belõle
Mindenki sose halna meg
De sajnos nem így van
megírva a mesékben
1991. április 17.
Ahogy néztem a rajzaimat, egy vers jött ki belõle
1.
Szomorú tengerész,
kit fölvidítani nem lehet,
érzése fel-felnyilal az égbe.
2.
Erdei tájban egy kislány
szomorú, nevet, komédiázik.
Egyszóval a Mindenség járja keresztül.
3.
Ki varázsolni úgy tud,
mint a bûvész
4.
És este, napnyugtakor,
az ég sír, a város sír -
a Mindenség sír.
5.
És ki menyasszony,
elterül a kék, habos ágyon,
félvén a rossztól, a szomorúságtól.
6.
Mikor a Napot eltakarja az X,
akkor sötétség borul a városra,
elszunnyad minden.
7.
Egy lány járja az utcát,
csak õ van ébren.
8.
Egy kunyhó, (kéménye füstöl)
parasztok élnek benne
szomorún, szótlanul.
9.
Még a harkály is tudja ezt
Éppen koppant egy nagyot
Reccs - hallatszik a fán.
10.
Ahogy elnézem a Mona Lizát, a Picassot -
Senki se tudja, hogy én itt egyedül vagyok
Senki.
11.
Az Élet vize a forrás
Oda eljutni nem lehet
12.
Egy Csokor - tele piros kék virággal
S lám fönt egy pillangó száll
A virág nem sejt semmit
A virág csak álldogál
nem sejtheti, hogy a világ milyen.
1991. május 27.
A hangyák
A hangyák aprócskák
Apróbbak mint a lepkék vagy a katicák
apróbbak mint egy egér
aprócskák, aprócskák.
Eszük kisebb mint a katicáknak
(Mint egy mákszem fele.
A mákszem fele 1 pötty
A mákszem összesen 2 pötty)
A hangyát eleve bántják.
Sokszor én is szétnyomom
De aztán megbánom
Nem vagyok olyan rossz helyzetben
mint az egyik ovis társam
Mert õ régebben csigákra vadászott
és botra tûzte.
De minek is beszélek a csigákról?
A hangya nagyon érzékeny állat
A hangyák aprócskák, aprócskák ...
1991. július 28.
Anyaleckézetõk
Már növök.
Látod, hogy növök?
Te picire nõssz, én nagyra.
Te Timike leszel, én meg anyu.
Én nagyra növök,
te meg kicsire!
Én leszek az anyukád!
Csak akkor mosolygok,
ha jót csinálsz.
Ha rosszat csinálsz,
akkor sírok.
Aput nem szeretem,
csak ha jó.
Ha nem iszik.
De befejezi, újrakezdi,
befejezi, újrakezdi,
befejezi, újrakezdi,
befejezi, újrakezdi ...
Ha befejezi,
miért kezdi el?
Váljunk el aputól!
Majd ha jó lesz,
meglátogatjuk.
Féltelek.
Féltelek.
Váljunk el!
Ha szomorkodok,
mondd azt, hogy
Buci-muci!
Az óvónéni mindenkit kiröhög.
Csak unatkozunk és szomorkodunk.
Korán gyere értem!
Kísérj a kiságyba!
Anyu! Amikor ebben a szobában vagyok,
te is ebben a szobában legyél!
Amikor abban a szobában vagyok,
te is abban a szobában legyél!
Most ebben a szobában vagyok! ...
... Ne mondj ilyeneket!
Én nem vagyok borzasztó.
Te vagy borzasztó.
Te vagy borzasztó
a jóságoddal!
Te vagy rossz
a jóságoddal.
Az lenne a legjobb,
hogy amíg én óvódában vagyok,
szülnél nekem egy kistesót.
Tudod, mit?
Te leszel a kistesóm,
Én leszek a kistesód.
Oázzál!
Anyu nem halsz meg nagykorodban?
Amíg el nem válok aputól,
itt alukálok kint.
Amíg el nem válunk ...
Mert bent mindig kiabál.
Megmondom apunak,
hogy ne kiabáljon.
Mondd meg a télapónak,
hogy apunak hozzon virgácsot.
Kérdezd meg apucikától,
miért kiabál minden nap?
Váljunk el aputól!
Váljunk el!
Voltál a válásban?
Haragszok rád!
Nem leszel a kisfiam nagymamája!
Mikor leszek már felnõtt?
Úgy szeretnék már felnõtt lenni!
Undokolok kisgyereknek lenni!
Tudod?!
Ha apu elment dolgozni,
mondok valamit.
Add be a válópört
még holnap!
Egész életemben félni fogok,
Mert nem válsz el aputól.
Anyu! Miért hitted el apunak,
hogy nem lesz iszákos?
Elválsz, keresel másik férjet,
Mert én kistestvért szeretnék.
Tényleg igaz, amit néha mondasz?
Hogy akkor is szeretsz,
ha kiabálsz rám?
Akkor pedig mutasd is ki!
Neked is szükséged lenne fõzelékre!
A felnõtteknek is.
A gyerek nõ tõle,
a felnõttet sokáig életben tartja.
Anyu! Rosszul tudsz mindent!
De azért szeretlek.
Jól jegyezd meg, hogy undoklom aput,
de azért szeretem a láthatást.
Mert azért jó látni aput ...
Nem is foglalkoztál a kisgyerekeddel!
Egész nap az angolt tanultad.
Szégyelld magad!
Egy gyerek nem olyan, mint a felnõtt.
Ha nem játszunk vele,
akkor valamiben sántikál.
Majd akkor nagy bajod lesz!
A gyerekek nem tudnak mulatság nélkül élni!
Mi változik az emberben, ha felnõ?
Te már felnõtt vagy!
Tudod, hogy az ember, hogy nõ fel,
mert egyszer már felnõttél!
Nem! Nem vagyok fáradt.
Csak elhanyagolt.
Mert te is az vagy!
Jó az oviban, mert barátok közé megyek.
Igaz, hogy az óvónénik nem figyelnek ránk,
de azért gondoskodnak rólunk.
Anyu! Beszélni szeretnék veled négyszemközt.
Az utóbbi idõben - észrevetted? -
mintha a körülmények megváltoztak volna.
Más a helyzet:
Teneked bajod van velem,
nekem bajom van veled.
Úgy látszik, te nem leszel anya,
én nem leszek gyerek.
Csak mindketten senkiháziak.
Anyu! Megint rosszat álmodtam!
Messze voltál.
Mentünk az utcán,
kiáltoztam.
És te nem hallottad meg!
Jobban szeretlek, mint te engem.
Nehogy meghalj!
És ne neveljem magam egyedül!
Bárcsak mindketten gyerekek lennénk!
Akkor nem lenne ilyen sok gondunk.
Pirosítsd ki az arcod,
vagy rúzsozd ki a szád,
vagy színezd ki a hajad,
vagy legyen karkötõd,
vagy vegyél nyakláncot,
vagy viselj fülbevalót!
(De nem lehet mindegyiket,
mert akkor úgy fogsz kinézni,
mint egy bohóc!)
Szeretném, ha szép lennél,
ha kiszépítenéd magad,
mert szeretnék egy kistesót,
meg egy apát.
Rendes apát.
Nem vagy igazi anya!
Mert egy igazi anya
vígasztalja a gyerekét, ha sír,
nem tovább szidja
Velem is törõdhetnél!
Rám is hagyhatnál egy kis idõt!
Egy nagycsoportos, az nagycsoportos.
Egy nagycsoportos mindent egyedül csinál.
Egy nagycsoportos már majdnem felnõtt.
Ezt jól jegyezd meg!
Vihetek apunak a születésnapi tortából?
Hat éve, ilyenkor már bennt voltál a
kórházban?
Szomorú voltál, míg nem volt gyereked?
Most csak egy picit vagy szomorú,
mert rossz a gyereked?
Ugye mindenkit úgy kell elfogadni, amilyen?
Nem kell furcsállni, hogy rossz vagyok!
Túl sok jót engedsz meg magadnak!
Rosszcsont is lehetnél!
Rossz is lehetnél!
Kipróbálhatnád a rosszaságot!
Új év van?
Akkor új életet kezdünk!
Megváltozunk.
Te rossz leszel.
Én jó leszek.
Te mindig csak másokra gondolsz!
És mindenki csak magára gondol!
És te nem gondolsz magadra!
Akkor veled mi lesz?!
Szép kis gondajulika!
Szép kis anyu!
Kár hogy én vagyok az elsõ gyereked!
Mert nem tanultad meg az anyaságot!
Gondajuli ne kiabáljon!
Gondajuli szokjon le a kávéról!
Gondajuli tessék magát szépíteni!
Anyu! Egész biztos, hogy szeretsz?
Valóban?
Akkor puszit!
Anya! Egy-két percet szánsz a gyerekedre?
Egy mesét szeretnék!
Egy Buci-Maci mesét!
Csilingelõ volt a hangom régebben -
emlékszem.
És egyszer arra ébredtem,
hogy már nem csilingelõ.
És azóta nem az!
És úgy megijedtem.
Azt hittem álmodom ...
Majd lesz gyerekem.
És akkor azt dédelgetheted!
Most már hívj Timeának!
Most már nem Timi vagyok!
Te is így izgultál?
Csinos legyél!
Hogy szépnek lássanak az elsõsök!
Olyan buták ezek a tanítónénik!
Azt tanítják, amit
- természetesen -
mindenki tud.
Olyan kevés idõt lehetek veled!
Olyan jó volt bárányhimlõsnek lenni!
Bárcsak ne kaptam volna oltást
rózsahimlõ ellen!
Mielõtt lefekszem,
van sok kérdeznivalóm az életedrõl.
Alig tudok rólad!
Felnõttnek nehéz lenni!
Olyan jó gyereknek lenni!
Mert van anyukám.
/1987-1991/
Egy gyerek szól hozzád
A gyerek élete csak a szülõk elõtt vidám.
De nem olyan könnyû.
Ezt csak egy gyerekszív tudja megérteni, milyen
fájdalmas.
Vagy legfeljebb egy öreg néni értheti meg.
De az se nagyon.
Egy gyereknek sokkal nehezebb az élete, mint a felnõttnek.
A szülõk elõtt vidámak, feldobottak, egymás
között mások.
Ezt te nem tudod, hogy a gyermekkor milyen bonyodalmakkal zajlik le.
Ez titok.
Tudsz titkot tartani?
A szülõk elõtt tettetik magukat, hogy milyen
vidámak.
Nem csak az teszi tönkre egy gyerek életét, hogy nem kap meg
valamit, hanem az érzés, ami történik a gyerek
körül és összezavarja.
Idefigyelj!
Nagyon nyisd ki a füledet!
kkor meg tudod érteni, hogy a gyereknek egy alma és egy
pohár víz után viszatér a búsága.
Van egy anya és egy gyerek - mondjuk.
A gyereknek nagyon rossz az élete, az anya nem érti meg a
gyerekét.
De ha visszakalauzol az életbe, máris megérti.
Nem kell arra sok idõ, csak jó emlékezet és
jó agy, ami nem hagy ki és mindenre emlékezik.
Emlékezz vissza egy olyan barátodra, akinek olyan volt az
élete, mint nekem, s akkor mindent meg fogsz érteni!
Évente szokott rosszabbulni az élet.
Még az irkafirkáimban is benne van a szomorúság.
Éjszakánta azért jobb az életem - mint
például most.
De ezt az éjszakát fel kell szentelnem arra, hogy te mindent
megértsél.
Különben az életem egészen ripityára fog
menni.
Még lehet rajta segíteni.
Ugye vannak rossz gyerekek?
Mint például én.
Nem kell kiabálni rá, egy-két rossz-csinálás
után, nincs semmi baj és a gondok elrepülnek.
Ha kiabálnak rám, akkor fokozódnak.
Egy-két rossztevésem után egy szót se szólj
- és akkor elmúlik a baj.
És akkor, meglátod, meg fogok javulni, és kezd
elrepülni a gond.
Egy beszélgetés, egy hosszú beszélgetés is
nagyon hasznos.
Mindenbõl - ha csupa szem és fül valaki, mindent ki tud
venni a rajzomból, a rosszalkodásomból, egy
lépésbél is mindent ki tudsz venni.
Ezekben a tudományokban hiszek.
Egy csíkból is, amit csinálok - mindenbõl -,
és ha nagyon megfigyeled, a szemembõl is ki tudod
következtetni, mi a titkom, a gondolatom - nem is kell kimondanom.
Szemembe nézel, és nem kell elárulni egy szót sem,
csak ...
Nem a Lutra, a bicikli a tét, ... hanem a rossz gyerekélet!
Ezt csak egy gyerek tudja megérteni.
S egy hosszú beszélgetéssel - talán - egy
felnõtt is.
1991. augusztus 24.
Iskoláskori versek
Tartalom