A megújuló iskoláért
HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0387/1.0

Matematika-technika-számítástechnika szakos középiskolai tanár vagyok.
A pályámat a Juhász Gyula Tanárképző főiskolán szerzett diplomámmal a csanyteleki Szent László Általános Iskolában kezdtem. Ott lettem „igazi” tanár. Pályakezdőként nagyon sok segítséget kaptam idősebb kollegáktól, akik szívesen megosztották velem tapasztalataikat. Ezek az évek meghatározóak az életemben. Mindig eszembe jutnak a különböző nevelési szituációk, amelyekre milyen remek tanácsokat kaptam!
Hol volt akkor még a kompetencia alapú oktatás? Hol volt akkor még a csapatmunka? Együtt, egyet akarva, tanár, diák, szülő, végeztük a mindennapos feladatainkat.

1985-ben Csongrádra költöztünk, így a Szabadság téri általános iskolában folytattam a tanítást. Matematikát tanítottam, napközi otthonos foglalkozásokat tartottam, osztályfőnökként sok-sok kirándulást szerveztem, szakkörökön versenyekre készítettem a tanulókat, akik szép eredményeket értek el. Közben mindig minden újdonság érdekelt. Érdekeltek a technika új vívmányai is, így elvégeztem Debrecenben a KLTE-n  a számítástechnika szakot. A gyerekek nagy örömére, számítástechnika szakkört vezettem.
1990-ben a Batsányi János Gimnáziumban beindult a nyolcosztályos képzés, ekkor váltottam ismét munkahelyet.
Vonzott az új kihívás, és egyben félelemmel is töltött el a felelősség, amely ránk hárult. 1991 óta már  a harmadik „nyolcosztályos” társaságot tanítom, nevelem, terelgetem. A visszajelzésekből ítélve, sikerrel. Ennyi idő alatt számtalan továbbképzésen vettem részt, nyitott vagyok az új módszerekre, amelyeket szívesen alkalmazom a tanítási óráimon. A tehetséggondozást mindig fontos feladatomnak tekintettem, de kideríteni, hogy ki miben tehetséges, talán még fontosabbnak tartom.  

A „Megújuló iskoláért” projektben örömmel veszek részt, hiszen a kooperatív oktatási módszerek nagyon közel állnak hozzám